HTML

CSÁSZÁR

Hogy is kezdjem? Éééééééén vagyooook a CSÁSZÁR! Á nem. Ez így nem lesz jó. Túl nagyképű. Inkább másképpen. Miért is kezdek blogozni? Van benne valami izgalmas. Abban, hogy írhatok. Abban, hogy mások olvashatják. Abban, hogy üzenhetek a világnak olyanokat, amiket máshol, máshogyan nem. Már persze ha érdekli a világot, hogy én merre, meddig, meg hogy ... Ha igen, szerencsém van. Végülis mit veszíthetek? Helyesen tudok írni, úgy ahogy. Olyan ez. mintha könyvet írnék, mert azzal a tudattal teszem, hogy valakihez szól. Mégis könnyebb, mint könyvet írni. Nem kell megtervezni, nem kell kiadni, nem kell határidőre készen lenni. Egy szóval olyan, mintha, de mégsem. Néha pedig azt is elképzekhetem, hogy teljesen magamnak írok. Kiírom magamból a dolgokat, amik úgy vannak, de máshol nem jöhetnek, mert hát ugye civilizáltak vagyunk, viselkedünk, kicsit őszintétlenül éljük hétköznapjainkat. tesszük, amit tenni kell, sőt muszáj. Úgy beszélünk, járunk, nézünk, ahogy illik, ahogy hisszük, hogy jó és mi is jobbnak tekintetünk tőle. Na itt a blogon ez nem így működik. Itt lehetek spontánabb. És leszek is. Itt szabad. Kicsit olyan, mint a terápia. Ha írom, nekem, ha olvasod, talán neked. Olvasd hát kérlek, ha tetszik. INDULJON HÁT A CSÁSZÁR BLOGJA.

2018.04.29. 13:23 CSÁSZÁR

A szavak ereje

Nyelvész létemre mindig érdekeltek a szavak. A szavaknak az értelmükön túl a kollektív és ezáltal az egyéni tudatba kódolt démoni ereje, érzelmi hatása is van. Ezt a hatást a közeg, amelyben kimondják őket, erősíti vagy éppen gyengíti. A közeg jelenti a kultúrát, a szó kimondóját és a közönséget, aki befogadja.

Néhány démoni szó elemzése kíséreltetik itt meg szabálytalan rendszerességgel.

Az első, ma divatos szó, a “narratíva”.

Hol halljuk ma ezt a szót?

A közélet gyakran használt kifejezése ez. A történet, amelyet valaki másoknak mesél és a történések sajátos értelmezése a narratíva.

A hivatalos definíció: A narratíva vagy elbeszélés egy olyan, megosztott gondolkodási séma, mely értelemmel ruház fel történéseket vagy bármilyen, az emberi idegrendszert érő ingerületet. Az elbeszélés szólhat a való világról vagy játszódhat kitalált környezetben. A narratíva időben strukturált, ok-okozati kapcsolatokat teremtő események sorozataként beszéli el az emberiség tapasztalatait.

A történések értelmezése tehát szubjektív lehetőség. Senki és semmi nem köti meg a narratíva alkotójának kezét. Mindaddig, amíg van, aki hisz ennek az elbeszélésnek, a narratívának van létjogosultsága. Ha kevesen vagy senki nem hisz neki, a közösség, ezáltal a narratíva is elhal.

Ma ezért a szót leginkább a politikai élettel kapcsolatban halljuk. A valóság eseményeinek sajátos értelmezése, melyet az adott közönség befogad, elhisz és magáénak érez. Aki hatásosabb narratívát alkot, az uralkodni képes.

A narratíva, ha hatásosan akarják előadni, kellően gyakran ismételt kell legyen. Fontos a tónus, a megjelenési stílus és a narratívában megjelenő üzenet komplexitása. Minél bonyolultabb, annál nehezebben értelmezhető, annál szűkebb közönsége lesz. Minél egyszerűbb, nyelvileg sematikusabb az üzenet, annál szélesebb réteg képes magáévá tenni ezt. Kellően gyakran ismételve, zenével
, hanghatásokkal, vizuális effektusokkal kísérve gyorsabban eléri hatását.

Jól használva a narratíva építő erő lehet.

Manipulatív használata a kellő erőforrások birtokában azonban romboló erő. A tömegek megtévesztésére, illúziók keltésére alkalmas szerszám, a gátlástalan hatalomgyakorlók álcája egyéb céljaik, szándékaik elfedésére. Ilyen szerencsétlen helyzetekben a narratíva nem más, mint fikció, kitalált történet, mese, azaz szimpla hazugság.

Aki jobban és nagyobb erő birtokában hatásosabban hirdeti a hazugságot, bízvást nyereményre és támogatásra számíthat.

Szólj hozzá!


2018.04.29. 13:22 CSÁSZÁR

Reverz nyelvtanulás

Reverz nyelvtanulás

Emberek ezrei fáradoznak azon időt, pénzt és energiát nem kímélve, hogy megtanuljanak egy idegen nyelvet. Sok esetben azonban nem élnek meg sikereket, ezért egy idő után feladják a küzdelmet.

Mi lehet a sikertelenség oka? Milyen alternatív megoldás kínálható az érintetteknek?

Pszichológusok megállapították, hogy a tanulási kedv elvesztésének oka a folyamat elején jellemzően az, hogy az ember szeretne olyan dolgokat közölni az idegen nyelven, melyeket ekkor még csak az anyanyelvén képes. Mivel ez nagyon ritkán sikerülhet tekintettel a korlátozott szókincsre és nyelvi eszközökre, a tanuló újra és újra kudarcot, frusztrációt él meg. A sorozatosan ismétlődő negatív élmények hatására nem csoda, ha sok ember kedvét veszti, feladja.

Az eddigi, hagyományos hozzáállás helyett a szakemberek egy alternatív, talán első hallásra szokatlan, de várhatóan rendkívül hatékony megoldást ajánlanak: a reverz nyelvtanulást.

E módszer lényege nem csupán az, hogy folyamatosan fejlesszük idegen nyelvi készségeinket, hanem az is, hogy e mellett az anyanyelvi készségeinket visszafejlesszük. Ezzel csökken az a szakadék, mely idegen nyelvi és anyanyelvi tudásunk között feszül és a korábban létező ambivalens érzések enyhülnek, majd végül egy ponton teljesen elmúlnak.

Az idegen nyelv fejlesztése mellett tehát naponta foglalkozzunk anyanyelvi tudásunk egyszerűsítésével. Minden nap felejtsünk el néhány szót, hagyjunk befejezetlenül mondatokat, vétsük el a ragozást, netán helyesírást, gyakrabban használjuk a metakommunikaciós eszközöket (mutogatást, nyögést, gesztusokat, értetlen arckifejezést, grimaszt). Eleinte nem lesz könnyű, azonban kellő gyakorlással, rendszeres ismétléssel az anyanyelvi tudásunk fokozatosan az idegen nyelvi tudásunk szintjére egyszerűsödik. Felemelő érzés lesz a korábbi gátlások, frusztrációk nélkül élni, hiszen egy idő után immár pontosan úgy tudjuk magunkat kifejezni az anyanyelvünkön, mint idegen nyelven.

Vannak olyan kivételes tehetségek, akiknek az anyanyelvi készségei már gyerekkoruk óta megegyeznek egy kezdő idegen nyelvet tanuló tudásával, ezért különösebb gátlás nem keletkezik bennük az idegen nyelven való kifejezésképtelenség miatt. Sajnos nem mindannyian lehetünk ilyen szerencsések. Többen vagyunk, akiknek a reverz módszert rendszeresen gyakorolni kell. A gyors siker azonban itt van a láthatáron.

Milyen eszközöket vethetünk még be?

Nem mindegy az sem, hogy miket olvasunk. A siker érdekében érdemes kerülni, sőt teljesen kiiktatni az anyanyelven olvasott regényeket, verseket, szépirodalmat, történelmi írásokat, közéleti publicisztikákat, híres filozófusok munkáit. Érdemes azonban sokkal gyakrabban figyelmet szentelni a reklámoknak, szórólapoknak, celebekkel készült bulvár interjúknak, de a legbiztosabb, ha kizárólag az óriásplakátokon, televízióban, rádióban, villanyoszlopokon, kitűzőkön vagy sajtóorgánumokban megjelenő, nem ritkán egyszavas kormánypropagandára koncentrálunk. Ezen módszerre fókuszálva anyanyelvi tudásunk akár néhány hét alatt a kezdő nyelvtanuló szintjéhez közelíthető. Ez utóbbi technika az időigényes, fárasztó és komplikált, differenciált gondolkodással járó feszültségtől is megszabadít minket, nem beszélve arról, hogy a közösségnek is javára válik, hiszen egy kiegyensúlyozottabb, hasonlóan gondolkodó egységet teremt és egyáltalán maga az élet válik egyszerűbbé.

Ha eddig megrekedt, ne habozzon tovább! Kezdje el már ma a reverz nyelvtanulást!

Szólj hozzá!


2018.04.29. 13:14 CSÁSZÁR

A baráti szarka

A baráti szarka

A baráti szarka,
míg nem volt sok spanja,
kevésből megélt.

- Kevéssel beérem.
- ezt mondogatta
a kanalat lopva.

- Csillogó ékszer?
Van itt elég hely,
nem élek segéllyel.

De jöttek a spanok,
s ez ötletet adott
cselre, praktikára.

Gyűlnek a javak, de
nincsen már több hely,
a fész'kben nem fér el.

Vagyonát immáron
földbe, ingatlanba,
s bankokba rakja.

Ám a sors

fordul a széllel,
új madár sereg ver
tábort a környéken.

Jó sokan vannak,
erősek, vadak,
mindent akarnak.

A baráti szarka
hoppon maradva
érzi a vesztét.

Húzza hát belét,
hisz nincsen több veréb,
ki haverja lenne.

Így lett a szarka -
bár másképp akarta -
költöző madár.

Se híre, se hamva,
idegen tolla
a környéken ma már.

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása