Nyelvész létemre mindig érdekeltek a szavak. A szavaknak az értelmükön túl a kollektív és ezáltal az egyéni tudatba kódolt démoni ereje, érzelmi hatása is van. Ezt a hatást a közeg, amelyben kimondják őket, erősíti vagy éppen gyengíti. A közeg jelenti a kultúrát, a szó kimondóját és a közönséget, aki befogadja.
Néhány démoni szó elemzése kíséreltetik itt meg szabálytalan rendszerességgel.
Az első, ma divatos szó, a “narratíva”.
Hol halljuk ma ezt a szót?
A közélet gyakran használt kifejezése ez. A történet, amelyet valaki másoknak mesél és a történések sajátos értelmezése a narratíva.
A hivatalos definíció: A narratíva vagy elbeszélés egy olyan, megosztott gondolkodási séma, mely értelemmel ruház fel történéseket vagy bármilyen, az emberi idegrendszert érő ingerületet. Az elbeszélés szólhat a való világról vagy játszódhat kitalált környezetben. A narratíva időben strukturált, ok-okozati kapcsolatokat teremtő események sorozataként beszéli el az emberiség tapasztalatait.
A történések értelmezése tehát szubjektív lehetőség. Senki és semmi nem köti meg a narratíva alkotójának kezét. Mindaddig, amíg van, aki hisz ennek az elbeszélésnek, a narratívának van létjogosultsága. Ha kevesen vagy senki nem hisz neki, a közösség, ezáltal a narratíva is elhal.
Ma ezért a szót leginkább a politikai élettel kapcsolatban halljuk. A valóság eseményeinek sajátos értelmezése, melyet az adott közönség befogad, elhisz és magáénak érez. Aki hatásosabb narratívát alkot, az uralkodni képes.
A narratíva, ha hatásosan akarják előadni, kellően gyakran ismételt kell legyen. Fontos a tónus, a megjelenési stílus és a narratívában megjelenő üzenet komplexitása. Minél bonyolultabb, annál nehezebben értelmezhető, annál szűkebb közönsége lesz. Minél egyszerűbb, nyelvileg sematikusabb az üzenet, annál szélesebb réteg képes magáévá tenni ezt. Kellően gyakran ismételve, zenével
, hanghatásokkal, vizuális effektusokkal kísérve gyorsabban eléri hatását.
Jól használva a narratíva építő erő lehet.
Manipulatív használata a kellő erőforrások birtokában azonban romboló erő. A tömegek megtévesztésére, illúziók keltésére alkalmas szerszám, a gátlástalan hatalomgyakorlók álcája egyéb céljaik, szándékaik elfedésére. Ilyen szerencsétlen helyzetekben a narratíva nem más, mint fikció, kitalált történet, mese, azaz szimpla hazugság.
Aki jobban és nagyobb erő birtokában hatásosabban hirdeti a hazugságot, bízvást nyereményre és támogatásra számíthat.